A Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (wiiw) előrejelzése szerint Magyarország 2025-ben 2,2%-os GDP-növekedést érhet el, amely elmarad a V4-országok és Szlovénia 3%-os átlagától. A visszafogott növekedés mögött a magas költségvetési hiány, az EU-s transzferek csökkenése és a szabályozási bizonytalanság állhat. A wiiw csak mérsékelt kockázatnak tartja Donald Trump amerikai elnök uniós termékekre belengetett vámjait, bár a német gazdaságot ért csapás miatt közvetett negatív hatással lehet a térség gazdaságaira. Sokkal nagyobb kockázatnak látnak egy Ukrajna számára kedvezőtlen, elkapkodott, az oroszok számára előnyös békét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy bár a KSH reggeli adatai szerint a magyar gazdaság kikerült a recesszióból 2024 negyedik negyedévében, de kérdéses, hogy a számok milyen mértékben alapozzák meg a kormány 2025-ös, három százalékot is meghaladó növekedési terveit. A témáról, valamint a forint kilátásairól Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Szerbiát sújtó politikai válságról volt szó, az újvidéki vasútállomáson történt novemberi tragédia által kirobbantott politikai válságba ugyanis már a miniszterelnök is belebukott, az viszont kérdéses, hogy milyen mértékben kell a hatalmat informálisan birtokló Aleksandar Vučić elnöknek féltenie saját pozícióját. Ezzel kapcsolatban Németh Ferenc Balkán-szakértő volt a vendégünk.
2025 fordulópont lehet a magyar gazdaságban, különösen a lakossági szegmensben – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádiónak adott interjújában. Kiemelte, hogy a reálbérek 10%-os növekedése, a fogyasztás bővülése és a turizmus fellendülése is azt mutatja, hogy a gazdaság stabilizálódik. A miniszter szerint a lakossági állampapírok kamatfizetései „pénzesőt” hoznak, ami további aktivitást generálhat. Hangsúlyozta, hogy az infláció elleni küzdelem célzott eszközökkel hatékonyabb, mint az áfacsökkentés. Nagy szerint béke esetén Magyarország gazdasági aranykor előtt állhat.
Az utóbbi években az iparpolitika visszakerült a fejlett országok gazdaságpolitikai eszközrendszerébe, illetve a főáramú közgazdasági gondolkodásba. Írásomban az iparpolitikát portfólióelméleti megközelítésben vizsgálom: azt, hogy hogyan változik a magyar gazdaság növekedési és stabilitási kilátása, ha egy ágazat súlyát növeljük a rendszerben. Az elemzés segíthet annak megválaszolásában, hogy mely ágazatok további térnyerésével tudna leginkább növekedési többlethez jutni az ország a kockázatok gyakorlatilag változatlan szintje mellett. Véleményem szerint ez a módszertan jól ki tudja egészíteni a hagyományos makroökonómiai modelleket.
A brutálisan erős amerikai gazdaság és Trump-elnök vámpolitikája miatt megállíthatatlannak tűnik a dollár erő, miközben sem Európában, sem Kínában nem látszik beindulni a növekedési motor. Eközben a piac egyre biztosabbra veszi, hogy a Fed megállhat a kamatcsökkentéssel, aminek az olyan feltörekvőpiaci devizák isszák meg a levét, mint amilyen a forint is. Ennek fényében nem csoda, hogy már 406 fölött is járt a forint a dollárral szemben.
Novemberben az előzetes adatok szerint az ipari termelés volumene 1,6 százalékkal alulmúlta az októberit. Az utóbbi kilenc hónapból hétben esett a szektor teljesítménye, a friss adattal az októberben látott növekedés is korrigálódott, vagyis nem tört meg a bő két év tartó csökkenő trend. Éves alapon 2,9%-os volt a visszaesés novemberben - jelentette a KSH.
Az elmúlt hónapokban sokat változtak az uniós fejlettségi rangsorok számai. Mennyire maradtunk le a lengyelektől? Tényleg nem fogyasztunk többet, mint a bolgárok? Mélyebbre ásva a témában kiderülnek a válaszok, de emellett az is, hogy a megértést az uniós statisztikai hivatal "technikai problémái" és módszertani megoldásai nehezítik.
Rosszul kezdte az új évet a forint, hiszen az euróval szemben 416-ig esett, ami csaknem új kétéves mélypont volt, a szárnyaló dollárral szemben pedig 405-ig, ami kétéves mélypontot jelentett. A mai nap első fele azonban kifejezetten kedvezően alakult a forint számára, miután kiszivárgott, hogy Donald Trump egy jóval enyhébb vámpolitikában gondolkodhat az ígéreteinél, ami sokkal kedvezőbb lenne az olyan exportorientált gazdaságoknak, mint Németország, vagy Magyarország. A hír hatására nagyot erősödött az euró és a forint is a dollárral szemben, aztán újra estek, részben arra, hogy maga Trump cáfolta a vámterveinek felpuhítási szándékát. A délután második felében aztán a forint még tovább esett, 416 fölé került az euróval szemben, míg kora estére kétéves mélypontra zuhant.
A magyar gazdaság idén gyorsabban növekedhet, mint tavaly, azonban a szakértők igencsak megosztottak a bővülés mértékét tekintve. A hazai gazdaság láthatóan szenved az EU-s forrásínségtől, ami miatt alapvetően gyengén teljesítenek a beruházások. Ezt pedig alig tudja kompenzálni a fogyasztás növekedése. Jó hír, hogy az ipar gyengélkedése a nagyberuházások termelésének megindulása miatt véget érhet, ám az esetleges globális vámok és protekcionista intézkedések visszavethetik a külkereskedelmet.
Miért nem jött össze a tervezett három százalék feletti növekedés 2024-ben? Miben hibáztak a becsléseket végző szakértők? Miért nem fogyaszt a magyar lakosság, ha reálbérnövekedést tapasztal? A Portfolio Checklist évvégi különkiadásának legújabb epizódjában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével beszéltük át a magyar gazdaságot legfontosabb kérdéseket, így azt is, hogy mindezek tükrében mire számíthatunk 2025-től.
Surányi György korábbi MNB-elnök a 2024. december 27-ei cikkében komoly kritikával illette egy korábbi kijelentésemet, amelyet az ATV-nek adott interjúmban tettem. A korábbi jegybankelnök szerint hibát követtem el, amikor a magyar gazdasági helyzetet a korábbi (2009-14-es) görög válsághoz hasonlítottam. A következőket írta nekem címezve: „Nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, amelyek hamisak, megalapozatlanok, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és amelyek a magyar gazdaságpolitika iránt egyébként is fennálló bizalomhiányt még tovább mélyítik.” Surányi kritikájára megpróbálok röviden, távirati stílusban, pontokba szedve válaszolni.
Ma mutatja be a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentést, az eseményről folyamatosan beszámolunk.
Az Európai Unió egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy kezelje a Donald Trump elnök új kereskedelmi tarifái által kiváltott esetleges kínai dömpinghelyzetet. Brüsszel attól tart, hogy a tagállamok közötti megosztottság akadályozhatja az unió gyors és hatékony válaszát a piacra zúduló olcsó kínai termékekkel szemben – írja a Financial Times. A belső piac védelme során Magyarországon befektető kínai cégeket is súlyos csapás érinthet.
Az elmúlt fél év gyászos adatai után végre egy erősebb számmal rukkolt elő az építőipar: októberben a termelési volumen 4,6%-kal nőtt az előző hónaphoz képest.
Írásomban bemutatom, miként alakultak a magyar életszínvonalat alapjaiban meghatározó élelmiszer- és lakásárak, mindezt európai kontextusban. A benchmarkoktól való eltérés extrém mértéke eltagadhatatlanná teszi az okok hazai eredetét.
Három százalék feletti, négy százalék körüli - az erősödő belső fogyasztáson alapuló - jövő évi GDP-növekedés eléréséről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatáson. A minisztert a költségvetési bizottságban is meghallgatták a képviselők. Itt az NGM-et és a PM-et egyesítő leendő gazdasági csúcsminisztérium kapcsán megjegyezte: egyensúlyt kell teremteni a növekedés és a költségvetés szempontjai között: "nincs sem növekedési, sem fiskális dominancia". A meghallgatásokat élőben követtük.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
